Modern versenystratégia (Implikált EV)

Ebben a cikkben a SNG játék egy korszer? és nagyon érdekes elméletér?l lesz szó. Az alap elméletet nem én találtam ki, de talán én írom le el?ször magyarul ilyen részletességgel. Közben megpróbáljuk megkeresni a választ arra is, hogy mi a különbség a cash game játék és a versenyjáték között, és miben kell eltérnünk egy jó cash game stratégiától egy versenyen. Azaz a cél: a tökéletes versenyjáték elmélete.

Tekintsünk egy konkrét szituációt: Egy 11$-os 10 f?s SNG-n vagyunk. Az 1. hely: 50$ a 2. hely: 30$ a 3. hely: 20$. A vakok 100/200. A zsetonállás:

BB 2000 (Hero)
SB 2000
BU 2000
CO 2000
MP3 2000

MP3: Fold, CO: Fold, BU: Allin, SB: Fold,
Hero?

Azaz 5 f? van játékban, a leosztás el?tt mindenkinél 2000 zseton. Mi a nagyvakban ülünk (azaz valójában csak 1800 zsetonunk van mert 200-at betettünk), és a buttonon ül? allin ment.

A kérdés: milyen lapokkal adjunk meg, ha tudjuk, hogy az ellenfél az A7-AK, 33-AA, A6s-A2s, KQ, KJs, KTs lapok valamelyikével allinelt? (Azaz kb. a lapok legjobb 17%-ával.)

Chip EV: El?ször is nézzük meg, milyen lapokkal kellene megadnunk, ha ez egy (rake mentes) cash game játék lenne, azaz ha 1800$-ral ülnénk egy 100$/200$-os CG-ben. Ezt nagyon könny? precízen kiszámolni. 1800$-t kell megadnunk 2200$-ért. Azaz, hogy hosszútávon legalább nullszaldós legyen a megadás, ahhoz legalább (átlagosan) 1800/4000=45% eséllyel kell nyernünk. Pokerstove-val kiszámolva a fenti laptartomány ellen A2-AK, 22-AA, KT-KQ, KJs-K9s, QTs, JTs laptartománynak kicsit több mint 45% esélye van nyerni átlagosan, így a helyes döntés, ha megadunk minden ásszal, minden párral és a KT,KJ,KQ lapokkal és bármely két magas suited lappal. Ez körülbelül a lapok legjobb 25%-a.

ICM modell: Na jó, de ugyebár egy CG-b?l bármikor kiszállhatunk, egy versenyen viszont csak akkor kapunk pénzt, ha valamelyik helyezést megcsípjük (ráadásul az összeg függ a helyezésünkt?l). Attól, hogy egy versenyen dupla annyi zsetont szerzünk, még nem biztos, hogy dupla annyi pénzt is. Ebb?l következ?en azt kiszámolni, hogy mi a helyes (pozitív várható érték?) döntés egy versenyen, matematikailag sokkal nehezebb mint CG-ben. Erre találták ki az ICM modellt, ami a zsetonszámunknak egy elméleti értéket ad az alapján, hogy az egyes helyezésekre milyen valószín?ségekkel érnénk be a kiindulási helyzetb?l. A jelen szituációban például mind az 5 f?nek ugyanannyi zsetonja van így a 100$ összdíjazás egyenl?en oszlik szét. A mi 2000 zsetonunk 20$-t ér. Ha megadunk, és lesz 4000 zsetonunk, akkor viszont az a 4000 zseton nem 40$-t fog érni, hanem valamivel kevesebbet. Konkrétan kiszámolva a SNG kalkulátorra (pl. SNGEGT) 33$-t. Ez f?leg azért van, mert nem csak az els? hely fizet. (További részletekbe most nem akarok belemenni.) Általában is igaz az ICM modellre, hogy a nyert zseton hosszútávon kevesebbet ér, mint a vesztett zseton. Ez fokozottan igaz például egy Double or Nothing SNG-nál amikor CL-ek vagyunk. (Érdemes belegondolni.)

Szerencsére nem kell nekünk kiszámolni, hogy az ICM szerint milyen lapokkal éri meg megadni, mert erre ott vannak az ICM kalkulátorok. SNGEGT-be betéve a fenti szituációt azt kapjuk, hogy ahhoz, hogy legalább nullszaldósak legyünk hosszútávon, legfeljebb csak a AA-99, AK, AQ lapokkal szabad megadnunk. Hoppá. Ez igen meglep?, tekintve, hogy CG-ben pl. A2-vel vagy 22-vel is megadhattunk volna. Egyébként véleményem szerint ez a f? oka, hogy SNG-ban sokkal többet hibáznak az emberek mint CG-ben. A calling stationöket (nagyon laza megadókat) egy versenyen duplán büntetik. Bár nem ez a szituáció lesz erre a legjobb példa, mint ahogy az az alábbiakban ez ki fog derülni. De általában f?leg alacsony téten mindenképpen igaz.

ICM + Feltételes várható érték, avagy gondolkozz el?re: Az ICM egy nagyon jó modell, ami sokkal jobban közelíti a helyes játékot egy versenyen, mintha a fizetési struktúrát figyelmen kívül hagyva úgy játszanánk, mint CG-ben. Viszont még így sem adja meg a tökéletes játékot, hiszen egy csomó idealizált feltevésre épül. Például, hogy minden játékos ugyanolyan képesség? és adott zsetonmennyiséggel ugyanannyi eséllyel nyerik meg a versenyt. Ez ugyebár elég nagy butaság, de mivel kb. egyenl?en oszlanak meg a nagyon jó és nagyon rossz játékosok (a többi meg nullszaldós), így nem olyan rossz közelítés. A tökéletes verseny-modellt?l viszont azt várnánk, hogy mindent figyelembe vegyen. Ez viszont már egy jóval bonyolultabb modell lenne. Az ICM szépsége éppen az, hogy egyszer? és mégis jó közelítést ad.

Na de mivel tudnánk kiegészíteni az ICM modellt, hogy még pontosabb eredményt kapjunk (az elméleti tökéletes játékhoz közelítve)? Nézzük meg újra a fenti szituációt. Ha dobunk, akkor a következ? körben a zsetonarány nagyjából ugyanaz lenne. De mi a helyzet ha megadunk és nyerünk, kiejtve az allinel?t? Ekkor a következ? állás fog kialakulni:

BB 2000
SB 4000 (Hero)
BU 2000
CO 2000

ICM szerint a mi zsetonunk tehát 33$-t ér, míg a többi játékos zsetonja rendre 22,3$-t. (összesen ugye 100$). Viszont észrevehetjük, hogy egy speciális helyzet állt el?. Míg az el?bb csak egy voltunk a sok közül, most kétszer annyi zsetonunk van mint a többieknek. Ráadásul csak egy hely választja el ?ket az ITM-t?l. A legtöbb játékos általában nem calling station, így számíthatunk rá, hogy feszesebben adnak meg egy allint egy hellyel a fizet?s hely el?tt, mint egyébként. Ráadásul ha kétszer annyi zsetonunk van, akkor még feszesebben, hiszen akkor se lesz sokkal el?rébb, ha nyer, mert ugyanúgy négy játékos marad. (Igazából el?rébb lesz, mint ahogy lentebb láthatjuk, de ezt a legtöbb játékos nem veszi észre, vagy ha észre is veszi, nem használja ki kell? mértékben). Szóval a lényeg az, hogy most sokkal feszesebben fognak megadni ellenünk, mint az el?bbi helyzetben, amikor mindenkinek 2000 zsetonja volt. Ezért mi sokkal lazábban allinelhetünk. Azaz az elkövetkezend? néhány körben úgymond terrorizálhatjuk az az asztalt, kihasználva a zsetonel?nyünket és azt, hogy egy hely választ el minket a fizet?s helyt?l. Ez azt jeleni, hogy sokkal több nyereséges (+EV-s) szituációba fogunk kerülni, mintha az eredeti szituációban ülnénk. Nyilván ha több lappal nyereséges allinelni, akkor számszer?en is többször fogunk allinelni, ami plusz nyereség hosszútávon.

Tehát visszatérve a kiinduló szituációhoz (amikor 5-en vagyunk és mindenkinek 2000 zsetonja van) egy megadással nem csak pillanatnyi nyereségre (+EV) számíthatunk, hanem egy rejtett plusz nyereségre is (implikált EV), ami nem most, hanem az elkövetkezend? handekben fog realizálódni. (Természetesen ezt is hosszútávon kell nézni.) Azaz ha nyerünk, a 4000 zseton nem 33$-t fog érni, hanem többet. Ez a plusz nyereség annál nagyobb, minél feszesebb ellenfelek ülnek az asztalnál. Ha mindenki calling station, akkor az implikált EV gyakorlatilag 0. Mivel minél magasabb téten játszunk, annál feszesebben adnak meg az ellenfelek, ezért azt lehet mondani, hogy míg implikált várható értékr?l egy freerollon nem érdemes beszélni (de mikrótéten se nagyon), addig egy 100$-os SNG-n vagy MTT-n nagyban meghatározza a játékot.

Implikált EV a modern versenyjátékban: Elég, ha megnézzük, hogy játszanak a nagy MTT próink. Folyamatosan láthatunk t?lük olyan megadásokat, amelyeket ICM kalkulátorral számolva vastagon veszteségesek. Én nem vagyok gondolatolvasó, de valószín?leg azért adnak meg sokszor nagyon lazán, mert tudják, hogy sok zsetonnal óriási plusz el?nyre tehetnek szert a viszonylag feszes magas tétes versenymez?nyben. Többet stealelhetnek (kevésbé kell félni a restealt?l sok zsetonnal) többet restealelhetnek (sok zsetonnal kieséssel fenyegethetik az ellenfeleket) és persze több lappal pusholhatnak. Tehát magyarul egy ICM szerinti -EV-s megadás valójában +EV-s is lehet, figyelembe véve az implikált várható értéket. Én ebben látom a magyarázatot a modern (eredményes) versenyjáték els?re furcsának t?n? megadásaira.

Azt persze nehéz kiszámolni, hogy a fenti szituációban pontosan milyen laptartománnyal érdemes megadni, de egy feszesebb (pl 100$-os SNG) mez?nyben mindenképp lazábban, mint az AQ, AK, AA-99 lapokkal. Véleményem szerint lemehetünk az AT, 55 tartományba. Ha van ante is, akkor talán még lentebb. De ezt majd megmondják a SNG és MTT próink. :)

Végül még annyit megemlítenék, hogy természetesen nem csak call szituációknál létezik implikált várható érték, hanem pushnál is. Csak mivel legtöbbször egy pushra az ellenfelek dobnak, így jóval kisebb mérték? implikált EV-nk lesz hosszútávon, mint callnál.

Remélem sokan érdekesnek találták ezt a kis elmélkedést. Várom az észrevételeket, vitákat, hogy minél közelebb kerüljünk a tökéletes versenyjátékhoz. :)

mooncreator (a cikk írójának weboldala: Pókerkarrier)

A cikket a http://www.onlinepokerhu.com engedélyével közöltük.