Sitandgo - póker sit and go

A Sit and Go tornák fázisai – a korai szakasz.

A Sit and Go versenyek sajátossága a játékosok fogyása és ezzel párhuzamosan a vakok növekedése. A játékunkat több szempontból igazítanunk kell a változó körülményekhez. Ez a cikk a Sit and Go tornák korai szakaszával kapcsolatban ismertet néhány alapelvet, amelyet tanácsos lesz szem el?tt tartanunk.

A Sit and Go tornák fázisai

El?rebocsátom, hogy a cikk címe kissé megtéveszt?, hiszen a SNG tornáknak nincsen kisszámú élesen elhatárolható fázisai, amihez néhány egyszer? alapelv segítségével matematikai pontossággal igazíthatjuk stratégiánkat és taktikánkat és ideális eredményt várhatunk. Fontos viszont, hogy az ellenfeleink fázisokban fognak gondolkodni – jól érezhet? váltásokkal – ezért akkor is meg kell értenünk a fázis-elméleteket, ha mi más szempontok alapján választjuk meg majd stílusunkat. Legegyszer?bb játékunkat azáltal optimalizálni, hogy a vakok stackekhez viszonyított mérete, és a játékosok száma alapján eldöntjük, hogy milyen indulólapokat milyen pozícióban használunk, mennyire intenzíven támadjuk a vakokat, és hány utcás pókert akarunk játszani.

SNG fázisok:

• Korai szakasz
• Középjáték
• Buborék
• ITM játék
• Headsup

A Sit and Go versenyek el?rehaladtával - általában - szélesedik a megjátszandó lapok köre, n? a vaklopás jelent?sége, és csökken az utcák száma. A - potenciális - kies?kkel er?södik az ICM modell által javasolt optimális játék és a zsetonszám által meghatározott optimális játék közötti eltérés. Ez az eltérés-növekedés lényegében egészen a heads up szakaszig tart, ahol azonban egycsapásra ismét semmivé foszlik. 

Figyelmeztetés CG-seknek

A cash-game-ben gyakorlott játékosok gyakori hibája - noha általában jól teljesítenek a SNG-k ezen szakaszában, hogy megnyert és elvesztett zsetonokban gondolkoznak. A Sit and Go során ez egyértelm?en téves megközelítés, nyereményalapban, és az abban való részesedésben kell gondolkozzunk az egész torna során. Ez a játék folyamán hol kisebb, hol nagyobb hatást gyakorol a döntéseinkre - a játék elején majdnem a legkisebb ez a hatás - tehát a legkisebb a hiba a döntésünkben - de korántsem nulla!. Ahhoz, hogy megértsük miért téves zsetonszámban gondolkozni, induljunk el két tornán, ahol tegyük be a teljes stackunkat preflop egy azonos szín? ász-királlyal. Mindkét esetben hármas pár fogadja (hibás játékkal). Tekintsük a helyzetet tökéletes coinflipnek (50-50%-os szituáció) Egyik esetben kiesünk: eredmény -1 buy-in, másik esetben felduplázunk, ami a részesedésünket a nyereményalapban jóval kevesebb mint 1 buy-in-nel növeli: hozzávet?legesen a buy in 85%-val (fee nélkül számolva!) A nullás, vagy enyhén pluszos CEv-s eredmény? ("Chip Expected Value"-n, azaz zsetonszámon alapuló) döntés tehát vastagon mínusz $Ev-s ("Dollar Expected Value"-n, tehát megnyert pénzen alapuló) döntéssé alakul. A SNG játék sajátossága, hogy az ilyen helyzetek általában kerülend?k. E szempont levezethet? egyébként a korábbi cikkben írt "zsetonok értékének inflációja" gondolatból is.

A korai szakasz definíciója

A korai szakasz addig tart, amíg a vakok nem érik el az átlagos zsetonkészlet 5-6 százalékát, illetve amíg ki nem esik néhány játékos – amelyik el?bb bekövetkezik. Legalábbis az ebben a cikkben leírt tanácsok eddig vonatkoznak majd rá. A korai szakaszban viszonylag stressz-mentesen várhatjuk a jó lapot: ritkán kerül ránk a vak hiszen tele van az asztal. Ha ránk kerülnek vakok akkor sem harapnak jelent?set a zsetonkészletünkb?l, ezért elvileg megtehetjük, hogy sit-out-ra tesszük magunkat, és ezen a szakaszon – kisebb-nagyobb zsetonveszteség árán – akkor is túljutunk. Olvasni elvárt eredményr?l a korai szakasz végén (például 2000 zseton elérése az induló 1500-hoz képest) de én feleslegesnek tartom ezt a megközelítést. A meghozott helyes döntések eredményeképp a lehet? legtöbb zseton legyen nálunk, ennyi az egész. Ha ez 4000 zsetont tesz ki, akkor az szuper, de ha csak 600 marad, akkor annyiból kell folytatnunk.

Tegyük és kerüljük – az ökölszabályok

• Ne er?ltessük a vaklopást,

• Figyeljük meg a játékosok licitálását: sokan játszanak túlértékelt kezekre – hasznos lesz kés?bb az információ.

• Játszunk viszonylag feszes ABC pókert az alábbi eltérésekkel:

  • Ha emeltek el?ttünk, akkor csak nagyon er?s kezeket játsszunk meg. A közepes párok csak "húzólapok"! (Szett kialakulása nélkül viszonylag értéktelenek)

  • Javulásra képes – javulás nélkül nem nyer? kezekkel lehet?leg maradjunk a pot odds határain belül. (Tanuljuk meg készségszinten megbecsülni az oddsot!)

  • Ne szórjuk el zsetonjainkat feleslegesen húzólapokat kergetve! A runner-runner lapok (két utcás javulást igényl? húzólapok) ritkán érik meg az árukat.

  • Ha úgy döntünk, hogy játszunk az adott körben, akkor emeljünk keményen. Jobb mutatás nélkül vinni ász párral egy kis kasszát, mint két pár ellen veszíteni (esetleg kiesni) mutatáskor.

  • Kerüljük azokat a  pénzfeldobásos helyzeteket,  ahol alacsony kasszáért szállunk harcba sok zsetont kockáztatva.

Állítsunk fel indulási stratégiát!
Példaként egy viszonylag laza indulási stratégia mint minimum sztenderd a korai szakaszhoz:
(zöld-narancs-kék színek: korai-közép-hátsó pozíció)

Egyszer?? Az. Higgyük el, a nagy pókerjátékosok is hasonló szisztéma szerint (pontosabban: ennél is sokkal feszesebben) taktikáznak a versenyek és SNG-k ezen szakaszában. Nem kell persze az összeállított táblázatunkat bújni - de ártani sem árt, ha néha ránézünk. Ha sorozatosan a táblázatban megadottaknál gyengébb lapokkal szállunk harcba a Sit and Go korai fázisában, akkor szinte biztos, hogy valamit nagyon rosszul csinálunk, és nagyon nehéz - ha nem lehetetlen - kompenzálnunk a hibákat az er?s postflop játékkal.

Hol vannak a profik?

Doyle Brunson stratégiai tanácsa nem különösebben bonyolultak a torna erre a szakaszára nézvést: a kés?bbiekben említettek ellenére jó, ha igen-igen feszesen játszunk. Amíg az igazán gyenge játékosok ki nem esnek – habár a teljesen fogalmatlanok száma a Sit and Go-ban mind és mind alacsonyabb – addig igazi aknamez?nek számít az asztal. A közepes er?sség? kártyák (közepes párok, különböz? szín? magas lapok, mint az ász – bubi, király-dáma, azonos szín? ász-szemét kombinációk általában lehet?vé teszik, hogy emeljünk velük, de megadásra a Sit and Go ezen szakaszában e kártyák teljesen alkalmatlanok. (Doyle Brunson képes eldobni korai pozícióból az ász-dámát, és ezt követend? példának tartom - veszélyes lapkombináció els? emel?ként, mert rendkívül nehéz lesz megbecsülni, hogyan állunk a partiban) Hasznos továbbá szerinte, ha rendszeresen megpiszkáljuk az emeletlen potokat, hozzájuk mért összeg? apró emelésekkel, de ha ellenállásba ütközünk, legyünk képesek elengedni a nagyon er?s kezeken kívül bármit.

Collin Moshman szerint az alacsony párok és az azonos szín? kapcsolódó lapok, noha néha jól megjátszhatók, nem szabad szem el?l tévesztenünk, hogy az esetek nagyobb részében hiába invesztáljuk zsetonjainkat ezekbe, veszíteni fognak, és az elpazarolt zsetonok jól jönnének a SNG tornák középs? szakaszában illetve a végén. Moshman ezért azt javasolja, hogy rendkívül megfontoltan költsük zsetonjainkat potenciálisan javulásra képes, de javulás nélkül teljesen értéktelen lapokra. Nem ért vele teljesen egyet Phil Hellmuth bár a f?bb vonal ugyanaz marad. Noha tudjuk róla, hogy játékstílusába beleférne persze sok minden, de az ? megközelítése is meglep?en konzervatív. A többséggel szemben viszont úgy gondolja, hogy a kapcsolódó illetve ászos azonos szín? lapokat feltétlenül érdemes lehet megjátszani a versenyek korai szakaszában kapott jó implied odds miatt. (implied odds: feltételes esély. A nyer? kéz kialakulása esetére a megnyert zsetonokba beleszámoljuk azt is, amit be tudunk majd csalogatni a kasszába).Azonban Phil Hellmuth sem érti az említett lapkombinációkat úgy, hogy minden körülmény figyelembe vétele nélkül játszani kellene, ha azonos szín? lapokat látunk! Ha nem kedvez? a helyzet, inkább üldögéljünk békésen eldobott lapunk felett – legalább van id?nk megfigyelni ellenfeleink licitálási mintáit. (az egyik f? kérdésre kaphatunk választ: hogyan játszák meg a húzólapokat?) A kiváló implied odds számunkra ugyanis tipikusan csak az emeletlen potok vonatkozásban áll fenn. Hellmuth továbbá Doyle Brunson véleményével szembemenve határozottan kijelenti azt a t?le talán meglep? dolgot is, hogy: soha ne lopjuk a SNG-k korai szakaszában a vakokat! Ennek az az oka, hogy a vakok itt szerinte még túl alacsonyak, és egyrészt egyszer?en nem érik meg a kockázatot, amit felvállalunk a megtámadásukkal, másrészt itt megvan a lehet?ségünk kialakítani azt a feszes képet magunkról, ami a torna kés?bbi szakaszában hozzásegíthet minket majd néhány kassza mutatás nélküli megnyeréséhez. A kapcsolódó lapok vonatkozásában feltétlen meg kell említenem, hogy csak pozícióból lehet jól megjátszani ?ket. Ha pozíciónk van akkor választhatunk a kialakuló board és más szempontok alapján az ingyenkártya, a blöff és a kassza hízlalása között – ezen választások csak korlátozottan lesznek meg pozíción kívülr?l. Phil Hellmuth megközelítése véleményem szerint feltétlenül eredményes az átlagosnál gyakorlottabb SNG játékosok számára. A többiek esetén jobb, ha rendkívül finnyássan kezelik indulólapjaikat. Nem feltétlen el?ny azonban az átgondolatlan befeszülés: Carl Sampson például felhívja a figyelmünket arra, hogy noha napjainkban mind több és több játékos ismeri fel a korai szakaszban feszes játékstílus el?nyét, (és ez azt jelzi, hogy bizonyosan hatásos) nem szabad elfelejtenünk, hogy minél feszesebben játszanak ellenfeleink, annál sebezhet?bbek a kis kasszák – és ez a vakszintt?l független stratégiai kérdés. Néhány játékos öncélúnak tekinti a korai szakaszban való feszes játékot  (vagy több táblán játszik, és kényszer?en egyszer?sít). Ez mindenképpen a gyengeség, figyeljünk ezekre a játékosokra, és a korábban írtakkal szemben vigyük el a vakjaikat. Sok kicsi sokra megy – és ez a pókerre is igaz.

+1 egyszer? szisztéma egy kedves mosolyú hölgyt?l – uraknak is.

Én személy szerint kezd?k számára Annette Obrestad rendszerét tartom feltétlen átgondolandónak. Lényegében mindössze öt szabályt kell megfelel?en alkalmaznunk:

• A korai szakasz nem igényel kifinomult trükköket. Játsszuk a legalapvet?bb ABC pókert! Ha jó lapjaink vannak, emeljünk, ha nincsenek, úgy dobjunk. Ebbe bele van értve természetesen az is, hogy ne játsszuk meg lassan az er?s kezeinket!

• Ászos lapok – messzire kell hajítani ?ket! Anette véleménye szerint a különböz? szín? "ász-szemét" megjátszása egyenes út a kieséshez. S?t, mi több, az ász-dáma is dobólap, ha korai pozícióban vagyunk alacsony vakoknál.

• Annette egyetért Doyle Brunson-nel. Az a lap ami nem elég jó hogy emeljünk, nem elég jó ahhoz sem, hogy megadjunk vele. Az ilyen lapokkal nem játszunk. Egyáltalán nem!

• Azokkal a lapokkal, amikkel viszont játszunk, emeljünk - standard módon – ahelyett, hogy limpelnénk velük. Így tehát például ha kés?i pozícióból a kapcsolódó azonos szín? kártyákkal játszanánk, akkor ha nem licitáltak el?ttünk, akkor emeljünk a vak 2-3 szorosával preflop!

• Alkalmazzuk a folytatólagos emelést gátlástalanul. A folytatólagos emelés szokásos mértéke a flop után a pot 2/3-a és 3/4-e között van. Az esetek nagy részében elvisszük vele a kasszát, ha mégsem, hát könnyen feladhatjuk, és próbálkozhatunk máskor.

Mint látjuk, a pókerjátékosok eléggé hasonlóan gondolkoznak a verseny ezen szakaszáról. Nem véletlenül - jobb ha hiszünk nekik.

Ha játszunk, ne sajnáljuk emelésre használni a zsetonjainkat!

Az egyik legfontosabb tanács véleményem szerint, a preflop emelés er?s kézzel. Miért ne játszunk a korai szakaszban slowplay-re?

• Nincs rá szükség! A slowplay értelme pénzt csalni olyan kasszába, ami biztosan a mienk lesz - és a flop el?tt nincs ilyen kassza. Néhányszor ugyan tarolhatunk az elsunnyogott ászokkal, de legalább ugyanannyiszor csak az eredeti kis kasszát visszük, vagy beleszaladunk a késbe. Helyes mérték? emeléssel kizárjuk azon lapok implied oddsát amiket egy emeletlen, vagy kis emeléssel felhizlalt kasszában még ésszer?en megjátszhatnának ellenünk.

• A SNG korai szakaszában, ha jó lapunk van, általában csak akkor tudjuk majd kihozni bel?le a maximumot, ha a kasszában a korai licitkör(ök)ben is elegend? zseton kerül. Ezt a kezd? játékosok gyakran elmulasztják, és hatalmas turn-river overbetekkel próbálják hibájukat kompenzálni. Veszélyes hiba.

• Az emelésünkkel információt és fold equity-t (bedobatási értéket) is vásárolunk. Ezek értéke lehet az adott partiban (zsetonszámtól - lapoktól - emelés mértékét?l) függ?en nulla, de általában azért ennél magasabb lesz.

Mire elég 75BB?

Látszólag egyszer? matematika, hogy 1500 kezd?zsetonnal 10-20-as vakoknál 75 nagyvakunk van, ami (teljes asztalt és a vakok emelkedésének hiányát feltételezve) 500 körre elég. Ha abszolút semmivel nem játszunk 500 kör alatt lenne 7-8 ász, király illetve dáma párunk. Elvesztett 200 zsetononként kapunk átlagosan egy ilyen lapot, tehát ebben az elméleti szituációban elég lenne ezt kifizettetni. Igaz? Nem! Ezek a lapok ugyanis egyrészt nem mindig nyernek, másrészt, amíg ezekre várunk szép lassan fogy a zsetonkészletünk, ráadásul minél többet ülünk, annál hitelesebb lesz a játékunk, ami valóban er?s kezd?kezeket tartva korántsem el?ny - hiszen azon ritka alkalmakkor, amikor játszunk, nagy potot szeretnénk elvinni. Noha egy adott partiban nincs a fázisok végén elvárt és teljesítend? zsetonérték, mindenesetre ha átlagban nem lesz 2000-2500 zsetonunk, mire kiesik 2-3 játékos, akkor valamit rosszul csinálunk. Ezt a hátrányt könnyen lehet persze kompenzálni a középjátékban néhány vaklopással, mindenesetre tekintsük int? jelnek a deep stack játékunk fejlesztésével kapcsolatban.

Aki gyakorlott a teljes beül?s készpénzes játékban (ami általában 100BB mélység?), az a versenyek korai szakaszában nagyjából ismer?s szituációban játszik, és az alacsony ICM hatás miatt általában jó döntéseket tud kvázi automatikusan meghozni. Az ilyen játékosok számára világos, hogy a túlságosan feszes játékstílus még 100BB-nél is kihasználható hibának számít (nem hogy 75-nél), noha természetesen nem hoz olyan látványos kudarcot maga után, mint a túl laza játék a Sit and Go-k korai szakaszában. Mostanában viszont egyre gyakrabban látok olyan asztalokat amik eljutnak a 100-200-as vakokig, és még senki nem esett ki. A probléma azzal, hogy a Sit and Go-t nem az elejét?l játsszuk az, hogy könnyen megfosztjuk magunkat a deep stack tudástöbbletünk nyújtotta esetleges el?nyökt?l, és ha ennyire válogatósak vagyunk az indulókezeink vonatkozásában akkor egy csomó potenciális lehet?ségt?l fosztjuk meg magunkat. Garantálható, hogy lesz közöttük jó néhány, amit kés?bb bánni fogunk. Döntéseink meghozatalánál (a középjátékban és az ITM játékban kiemelten) lesznek olyan helyzetek, ahol az fog dönteni, hogy akár minimálisan több zsetonunk van-e mint egy adott játékosnak. 

Az ellenfeleink jelent?s részének lesz némi fogalma a húzólapok helyes megjátszásáról. Ha helyesen licitálunk ellenük, fel fogják adni a partit. (A helyes méret? emelés meghatározásához persze ismernünk kell az odds számítás alapjait, így akinek még nem menne, az javaslom hogy miel?bb nézze át) Ugyanakkor az esetek többségében nekünk is meg kell majd szabadulnunk a flopon besült húzóinktól.

Ne feledjük: soha nem az ellenfél egy lapkombinációját zárja ki a megfelel? ellen licit, hanem azt, hogy képes legyen hosszú távon az adott kéz nyereségesen m?ködni. Ne bosszankodjunk azon, ha egyszer-egyszer mégis túlhúznak minket oddson kívüli megadások után - ez csak annak a jele lesz, hogy jól játszottunk. Mi viszont ne kergesünk a SNG korai szakaszában túlértékelt implikált banki esély? kombinációkat. A türelem rózsát terem - vagy épp sikerrel buborékba érést.

Sikeres Sit and Go-zást kíván:

Wasp

Forrás: ophu